Barion Pixel

Eger: Legjobb pincészetek, borok és borkóstolók

A több mint 6000 hektárnyi szőlőültetvénnyel rendelkező Egri borvidék Magyarország történelmi borvidékei közé tartozik. Több száz borászat várja a magas szintű gasztronómia iránt érdeklődőket, akik a közel 1000 éves múltra visszatekintő egri borkultúrát fedezhetik fel. Ha még nem kóstoltad meg a híres egri borokat, és nem barangoltad be Eger csodálatos városát, épp itt az ideje!

Legjobb borok

További borok

Eger magazin

Olvasd el a legújabb cikkeinket Eger kapcsán és szerezz új ötleteket
szeptember 28. 3 perc
Borvidék

Változik a Szépasszony-völgy: új borbárral érkezett Egerbe a Varsányi Pincészet

A Szépasszony-völgy sokak számára ma is egyet jelent a tufába vájt pincékkel, a hosszúra nyúló beszélgetésekkel és az egri borokkal. Az elmúlt években azonban...
szeptember 28.
3 perc
július 30. 3 perc
Kóstolójegyzet

Több mint trend: így formálja a jövőt az alkoholmentes bor a Juhász Testvérek Pincészeténél

Az elmúlt évek egyik legnagyobb változása a bor világában nem egy új szőlőfajta vagy egy forradalmi hordóhasználati technológia megjelenése volt, hanem a...
július 30.
3 perc
október 22. 3 perc
Borsuli

Ne csak kóstold, értsd is! Tanulj meg mindent a borkészítésről Egerben

(X) Szőlőtermesztéstől borkészítésig, mellette birtok- és brandépítésről is szól az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szőlész-borász képzése, ahol az...
október 22.
3 perc
Eger borvidék
A több mint 6000 hektárnyi szőlőültetvénnyel rendelkező Egri borvidék Magyarország történelmi borvidékei közé tartozik. Több száz borászat várja a magas szintű gasztronómia iránt érdeklődőket, akik a közel 1000 éves múltra visszatekintő egri borkultúrát fedezhetik fel. Ha még nem kóstoltad meg a híres egri borokat, és nem barangoltad be Eger csodálatos városát, épp itt az ideje!

Milyen adottságoknak köszönheti sikerét az Egri borvidék?

 

Magyarország egyik legszárazabb, legaszályosabb területe az Egri borvidék, amelyet északi irányból a Bükk hegyvonulata védelmez a hideg, csípős légaramlatokkal szemben. Az igazi tavaszi időjárás későn köszönt be ezen a területen, így a klimatikus viszonyok miatt a tenyészidő rövidebb az átlagosnál. Szerencsére a borvidék barna erdőtalaja tökéletes lehetőséget biztosít a szőlőtermesztéshez, hiszen mészkövet, riolittufát és riolit-dácit lávakőzeteket, illetve dolomitot is tartalmaz. Ha pedig a saját szemeiddel is meggyőződnél az egri borvidék adottságairól és szépségéről, csak tekintsd meg a Nagy-Eged hegyet, és máris minden kérdésedre választ kapsz!

 

Éghajlata

Habár az egri éghajlat kifejezetten hűvös a területet átölelő hegyek miatt, azonban a mikroklímája elsőrangú a minőségi szőlőtermesztéshez. Általában kevés csapadék esik, amely aránytalanul oszlik el a termőföldeken, de a tapasztalt magyar borászok gondos munkájának köszönhetően ez mégsem gördít akadályt a zamatos szőlők termesztése és a kiváló borok készítése elé.

 

Egy kis történelem

Az egri borkultúra fellendülését a Szent István által alapíttatott püspökség hozta el. Ugyanis a külföldről érkező szerzetesek nemcsak a vallási könyveket, hanem a hazájukban népszerű szőlőfajtákat is Magyarországra hozták. A középkorban Egerben működött hazánk egyik legnépesebb püspöksége, ezért nem csoda, hogy az egyház aktívan kivette a részét a szőlőtermesztésből és a borkészítésből is. A közelben készített borból fedezték borszükségletüket, az eladásából pedig komoly bevételhez is jutottak.

 

A következő szintlépést a rácok megtelepedése hozta el, akik többek között az addig számunkra nem használatos héjon erjesztés technológiáját és a kadarka szőlőfajtát is megismertették a magyarokkal - a kék színű kadarka pedig napjainkban már az egyik leggyakoribb vörösborszőlővé vált Magyarországon. A szőlőhegyek többsége a 17. század végén kapta a nevét, akkoriban ugyanis már az Eged és a Rác szőlőhegyek is termelték a bort. Az egri bikavér a 19. század második felében vált híressé, amelynek Garay János költő adta a nevét a több szőlőfajta háziasításából készített nedű számára.

 

Végül a 19-20. században alakult ki a ma is népszerű egri borok hírneve, a siker pedig azóta is töretlen. Ma már nemcsak az Egri vár, hanem az egri bor is azonnal eszébe jut mindenkinek, aki találkozik a Bükk-vidék délnyugati szélén fekvő város nevével. A rendszerváltás után még nagyobb ütemben lendült fel a borkészítés, a borászok pedig a régi szőlők mellett az új fajtákat is újratelepítették a legtermékenyebb földeken. Sőt, az 1989-es eseményeket követően az új technológiák mellett a hagyományos fahordós érlelést is újra előszeretettel kezdték alkalmazni a bormesterek.

 

Mit érdemes tudni a híres egri pincékről?

A titokzatos, változatos formájú egri pincéket nagyrészt riolittufába vájták a könnyed alakíthatóság érdekében, de további előnyt jelentett az is, hogy nem volt szükség a pincefödém különálló megtámasztására. Azonban a darázskőbe és homokkőbe vájt pincék sem ritkák, ezért ha nem is rajongsz alapvetően a borokért, Eger városát már csak az izgalmas pincéi miatt is érdemes bejárnod.

 

Ezek a legfinomabb egri borok!

 

Fehérszőlőből készült borok

● Chardonnay

● Debrői hárslevelű

● Leányka

● Olaszrizling

 

Kékszőlőből készült borok

● Egri bikavér

● Cabernet franc

● Cabernet sauvignon

● Kadarka

● Kékfrankos

● Merlot

● Pinot noir

● Portugieser

 

Kedvet kaptál az egri borokhoz, és szívesen eltöltenél egy vagy akár több napot is országunk egyik leggazdagabb történelmével rendelkező városában? Ne habozz, vágj bele az új kalandokba, és foglalj bátran időpontot a fenti borkóstoló programok egyikére!