Pincénk története 1975-ben kezdődött, amikor is a nagyszülők megépítették a családi pincét. Nem volt ebben semmi rendkívüli, Hajóson mindenkinek volt, van és lesz pincéje. Ezekben a pincékben annyi bor készül, amit a család el is fogyaszt általában egy éven belül.

A Mi történetünk kezdetéig 2009-ig kellett várni. Ekkor éreztem először azt, amit szerencsére erre felé sokan mások is, ha már örököltünk pincét, készítsünk bort. Ez 100 liter fehér és 100 liter vörösbor jelentett, ami azokban az időkben rengetegnek tűnt, viszont hamar kiderült, hogy nagyon is kevés. A borhoz szerencsére társultak barátok is, akikkel a folyamatos kóstolások közben hamar megfogalmazódott bennünk, ami az előző hajósi generációkban is, ezt a „hobbit” mi sosem fogjuk feladni, és talán nem is szabad. Ha egy ilyen szép Pincefalut hagytak ránk őseink, kötelességünk, hogy tovább folytassuk a több mint 200 éves hagyományt.

Ezekben az években ismerkedtünk meg Mártival, aki azonnal partner lett a dologban, együtt készítettük a borokat, műveltük a szőlőket .2012-ben megvásároltam az első saját területünket, amit azóta szinte minden évben sikerült is gyarapítani kisebb-nagyobb szőlőkkel. 2013-ban került hozzánk az első kadarka ültetvény, ami azóta is nagy büszkeségünk, hiszen valamikor az 1950-es években lett telepítve. Szeretnénk ezt majd így, ezekkel az öreg tőkékkel átadni egyszer a következő generációnak, két fiúnknak. Erről a területről készül pincénk zászlós bora, a Márti Kadarkája. Kis vállalkozásunk következő nagy lépése a 2018-ban elkészült vendéglátó pince, a Pincefalu központjában, ahol már akár a szüreti időszakban is kényelmes, tiszta és szép környezetben tudunk vendégül látni akár 60 főt is.

Távlati célunk, hogy „kis pince” tudjunk maradni. Annyi szőlőt művelni és annyi bort készíteni, amit családi vállalkozásként, együtt az eddig megszokott odafigyeléssel tudunk megvalósítani. Továbbá hogy ebben a kis pincében az idelátogatóknak meg tudjuk mutatni milyen a hajósi életérzés, milyenek a hajósi borok, milyen a gasztronómia. Az évek során volt lehetőségünk több szőlőfajtát „kipróbálni”, mára azonban világossá vált hogy melyek azok amiket szívvel lélekkel tudunk és akarunk foglalkozni.

És elérkeztünk a mához. Ahol a sztori, ha rajtunk múlik nem áll meg, egy ideig még mi, aztán reméljük egy napon majd Dénes és Vince fiunk írja tovább ezt az oldalt…