
Az oldal sütiket használ
Az oldal sütiket és egyéb nyomkövető technológiákat alkalmaz, hogy javítsa a böngészési élményét, azzal hogy személyre szabott tartalmakat és célzott hirdetéseket jelenít meg, és elemzi a weboldalunk forgalmát, hogy megtudjuk honnan érkeztek a látogatóink.
Kezdjük a „történelemórát” a hegy múltjával: a Szent György-hegy alapja a Közép-dunántúli (Szávai) egység, ami néhány millió évvel ezelőtt még aktív vulkánként működött. A folyamatosan kitörő vulkánból a felszínre törő láva hozta létre azokat a jellegzetes bazaltfolyásokat, bazaltoszlopokat, melyek annyira egyedivé, és azonnal felismerhetővé teszik a hegyet.
A bazalttakaró azonban nem volt mindenhol egységes: sok helyen nem takarta el teljesen az egykori tengeraljzatot. Ezeken a pontokon a felszín az évmilliók alatt lepusztult, míg a bazalttakarós részek több száz méterrel magasabbak lettek. A Szent György-hegyen ennek következtében napjainkban is látszik az egykori tengerfenék szintje – ezért is hívják tanúhegynek.
Ami a környező települések történelmét illeti, elsősorban Tapolcáról maradt fenn sok emlék. Ezek viszont döbbenetesen régre, egészen i. e. 5500-ig nyúlnak vissza, és azt mutatják, hogy a környéken már az újkőkorban is házak sorakoztak. Hogy a borkultúra pontosan mikor szökkent szárba, arról megoszlik a történészek véleménye. Egyesek szerint már a kelták is kihasználták a táj remek adottságait. Az ellenben biztos, hogy a rómaiak aktív szőlőtermesztésbe fogtak Tapolca környékén.
Maga a város csak sokkal később, a 12. században kapta a mai nevét: a Tapolca szláv eredetű szó, ami meleg vizű forrást jelent. A borkultúra szépen virágzott az évszázadok alatt, olyannyira, hogy az 1900-as évek elejére a 25 tapolcai nagykereskedő közül 15 a bor kereskedelmével foglalkozott. Napjainkban a borvidék második reneszánszát éli, hasonlóan a többi balatoni borvidékhez.
A Szent György-hegy legjobb tulajdonsága -mármint szőlőtermesztési szempontból -, hogy a hőmérséklet-ingadozás rendkívül alacsony. A környékre egyáltalán nem jellemzők a drasztikus változások, ami természetesen jót tesz a szőlőtőkéknek. Hab a tortán, hogy a hegy déli oldala napsütésben is gazdag: mintegy 2000 órányi jótékony napfény éri minden évben. Az általában gyenge szél és az évi 650 mm körül alakuló csapadékmennyiség szintén ideális a borkészítéshez.
Az országban sokfelé tapasztalhatjuk, hogy a klasszikus szőlőhegyek megszűnőben vannak, és a helyüket lakóövezetek veszik át. Nos, a Szent György-hegynél erről szó sincs. Hamisítatlan, klasszikus szőlősorok között bóklászhatunk, és fedezhetjük fel az évezredes hagyományokat. Ezzel együtt a Balaton északi partján a modern kor vívmányai is megjelennek.
A helyi gazdák ugyanis kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a boraik organikus alapanyagokból, biomódon készüljenek. A fenntarthatóság és a természettel való összhang minden helyi borkészítő alapfilozófiájának része.
Mi mással is kezdhetnénk a felsorolást – tekintve, hogy a Balaton felvidéken járunk -, mint az olaszrizlinggel. Az itt készült fehérborok enyhén kesernyések, némi mandulás beütéssel. Hasonlóan kihagyhatatlannak számít egy pohár szürkebarát is. A Szent György-hegyen zamatos, testes, tölgyfahordóban érlelt italokkal dobhatjuk fel a napunkat.
A kéknyelű szintén emblematikus szőlőfajtája a vidéknek. A vulkáni talajt kifejezetten kedveli, ezért a Szent György-hegyen sokfelé találkozhatunk vele. Mindenképp ízleljük meg, mert fűszeres eleganciája semmihez sem fogható. A hárslevelűből készült borokat szintén vétek lenne kihagyni, ha Tapolca felé visz az utunk.
Maga a hegy, bazaltoszlopaival és kőkapuival önmagában egy látnivaló. Mindenképp csodáljuk meg a Sárkány-barlangot is, ami egy közel tíz méteres üreg, ledőlt bazaltorgonákkal fedve. A Sárkány-likként is ismert képződményhez számos legenda kötődik. A legismertebb az, hogy valaha sárkányok lakták, melyeket Szent György győzött le.
Tapolcán a számos barlang közül a tavasbarlang számít kihagyhatatlannak, de érdemes időt szakítani a városi múzeumra, illetve a főtéren található Szentháromság-szoborra is. A nyáron megrendezésre kerülő „Szent György-hegy hajnalig” programsorozat örök élmény lesz, hiszen ilyenkor bekukkanthatunk a pincészetekbe is.
A Hegymagason található Nyári Pince mély és komplex borokkal vár minket a legmelegebb hónapokban. A csodás italok mellett a kilátás sem mindennapi, különösen, ha a teraszon italozunk.
A Fischer Birtok Kisapátiban, épp a Szent György-hegy lábánál fekszik. A borkóstoló során öt különféle helyi bort ízelhetünk meg, melyekhez hagyományos, a környékre jellemző ételek is dukálnak. A kóstolás mellett a pince műhelytitkaiba is betekintést nyerhetünk.
A Szent György hegy hazánk egyik igazi boros kincsesbányája, ami megér egy hosszabb kirándulást. Foglald le a helyed egy borkóstolóra még ma!